Kopásállóság
A kopásállóságot az MSZ EN-154 alapján határozhatjuk meg. A burkolatokat felhasználási területeik alapján a szabvány a következő osztályokba sorolja:
PEI I: csak falburkolat, a kopásállósága járófelülethez nem megfelelő.
PEI II: lakások, családi házak kopásnak kevéssé kitett belső helyiségeiben, pl.: lakó-, háló-, fürdőszobák stb.
PEI III: lakások, irodák erősebb kopásnak kitett felületein: előszobákban, közlekedőkben, teraszokon stb., illetve nem nagy forgalmú középületek helyiségeinek kül- és beltéri burkolataként.
PEI IV: közösségi terek, pl. lépcsőházak, közintézmények erősebb kopásnak kitett felületein.
Valamelyest szemrevételezéssel is következtethetünk a burkolatok kopásállóságára. Az élénk színű lapok kopásállósága általában gyengébb, ennek az az oka, hogy a mesterséges színező anyagokat tartalmaznak, melyek természetes társaikhoz képest kevésbé tartósak. Sajnos a természetben igazán színes (pink, élénksárga..), burkolatgyártásra alkalmas anyagok nem találhatóak.

Teraszburkolatok
Lerágott csont, de nem lehet elégszer ismételni: az üregmentes ragasztóágy létrehozása legalább annyira fontos, mint a flexibilitás!

Nem kell messzire mennünk jó példáért: a 60-as és 80-as évek között a teraszok burkolata „mischungággyal” és – az akkor még nem létező ragasztók helyett – cementtejes technológiával készült, amely rendszerben egyik anyag sem volt flexibilis, de az üregmentes technológia időállóvá tette őket. (Még ma is szép számmal látni ilyen burkolatokat.) Ezek a teraszok bizonyítják, hogy a 100 százalékos telítettségű ragasztóágy a tartós burkolat egyik záloga. E mellett természetesen a ragasztók és fugázóanyagok rugalmassága is elengedhetetlen, de nem az egyedüli meghatározó tényező.

Keresztben, hosszában?
Ha nem teljesen egyenes egy helyiségben a fal, fõleg folyosókon, vagy nem jön ki egész lapokkal a helyiség szélessége, inkább válasszuk a diagonál elrendezést. Ha téglalap alakú lapokkal dolgozunk, és keresztben rakjuk le, szélesíthetjük a keskeny folyosót, ugyanígy egy alacsony helyiséget magasít, ha függõlegesen állnak a falicsempék, egy magas vagy túl tágas helyiséget szélesít és szobaszerûbbé tesz, ha keresztben fekszenek a falon a lapok.
A kisebb helyiségekben kisebb méretû lapokat válaszszunk, de fõleg olyat, amibõl a legszebben jön ki egész lapokkal a burkolat.

Fűtött padlók burkolata
Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a levegő kiváló hőszigetelő. Gondoljunk a téglára, ahol a számtalan apró légkamra eredményezi a kiváló hőszigetelő hatást. Ugyanez az elv vezérli az ajtó- és ablakgyártókat, amikor a soklégkamrás ajtó- és ablaktokok fejlesztésén fáradoznak. De mi a helyzet a fűtött padlóburkolatokkal?

Jelenleg – az esetek túlnyomó részében – a burkolómesterek normál flexragasztót alkalmazva olyan ragasztóágyazatot hoznak létre, amelynél a ragasztó jó esetben az ágyazat 60-65 százalékát teszi ki, a többi 35-40 százalék pedig gyakorlatilag légkamra, azaz a fűtött padlózatba a fűtőhatást jelentősen (35-40 százalékban) rontó hőszigetelő réteg épül be. A mai energiahordozó-árak mellett ez a technológia jelentősen növeli az amúgy sem olcsó fűtésszámlát.

Mi a megoldás?
Ugyanaz, mint a teraszoknál: üregmentes, flexibilis ragasztóágy létrehozása.

Plafonig nem, kád alá igen
Ablaktalan vagy sötét helyiségekbe inkább világos lapokat tegyünk. Ha túl magas pl. a bérházi vécé vagy fürdõ, ne burkoljuk a mennyezetig, de tegyünk egy sötétebb dekorcsíkot – vízszintesen lezárandó a csempét. Amúgy sem divat már a mennyezetig burkolás, sõt, többnyire a falakat csak lefestjük lemosható, vízálló olajfestékkel, és csak a kád, illetve zuhany vagy mosdó mögött törvényszerû a csempeburkolat.
A fürdõszoba burkolásánál ne spóroljunk! A kád alatti és a kád mögötti részt hajlamosak vagyunk kihagyni a burkolásból, pedig a kád alatt kicsapódó pára beszivárog a falba, és elgombásodik.
A rusztikusabb, barázdált felületeken kevésbé látszik a por és nem is csúsznak annyira, de nehezebb tisztán tartani, mint a sima vagy fényes lapokat. A padlón lehetõleg minél kevesebb fugát hagyjunk, mert azokban ül meg a legtöbb piszok, amit idõvel már csak fugatisztító vagy egy újrafugázás takaríthat ki.

Meglévő burkolatra ragasztott új padlóburkolat
A 2009-es bolognai kiállítás meglepetése a rendkívül vékony, nagyméretű padlólapok megjelenése volt. Ezeket a 3-4 mm vékony padlólapokat arra fejlesztették ki, hogy a már korábban, jó minőségben elkészített padlóra – a régi burkolólapok eltávolítása helyett – közvetlenül, akár tapadóhíd nélkül is felragaszthatók legyenek. E termékek kitűnő megoldást nyújthatnak, mikor a nagy mennyiségű bontott burkolat, sitt elszállítása gondot okozna, de a bontás munkadíjának megtakarítása is e termékek alkalmazására késztetheti az építtetőket.

Miután a 3-4 mm vastag, nagyméretű padlólapok rendkívül törékenyek, kizárólag folyékonyágyas flexragasztóval rögzíthetők, amivel megvalósítható a tökéletes, 100 százalékosan üregmentes ragasztóágyazat.

A burkoló lapok között minden esetben fugát kell hagyni, hiszen a merev testek hő hatására tágulnak. Ha kalibrált lapokat fektetünk, minimál fugával (kb. 1 mm) kell illesztenünk a lapokat. Az ilyen lapok lerakásával csak gyakorlott szakembert bízzunk meg.

Fagyálló lapokhoz fagyálló ragasztót használjunk, mert csak így lesz a burkolat ténylegesen fagyálló. Ha flexibilis ragasztót használunk, a fugázó is legyen flexibilis. Ne feledkezzünk meg a dilatációs hézagokról sem, nagyobb felületeken 5 méterenként szükséges dilatációs (hőtágulási) hézagot hagyni. A burkolattervezésénél kérjünk tanácsot a szakembertől, mert apró trükkökkel láthatatlanná tehetőek a hőtágulási hézagok.

A flexibilis fugázó nem alkalmas a dilatációs hézagok kitöltésére, szilikont használjunk. Az alapanyagokon feltüntetett kötési időket mindig tartsuk be.

Műlapok
Agglomerátum: márvány vagy gránit agglomerátum – darabkák – egymáshoz préselésével, ragasztásával előállított burkoló lapok; színválasztékuk gazdag, kedvező az áruk természethű mű lapok: új irányzat mesterségesen állítanak elő, a természet folyamataihoz hasonló eljárással a burkolatok anyagait; általában drágábbak, mint a természetes lapok.

Gres lapok: kőszemcsék, epoxigyanta agyag és földpát finom szemcséit nagy nyomással összepréselve, majd kiégetve készítik, ellenállóbbak a természetes anyagoknál, színes változataiban fémoxidok is találhatóak; strapabíró, nagy kopásállóságú lapok, a lap teljes vastagságában azonos anyagú, kedvező árú és igen magas árú és minőségű lapok egyaránt kaphatóak
- mázas vörös kerámia lapok: kerámia alapú lapok mázas felülettel, a máz képezi a kemény, ellenálló felületet a vörös kerámia hordozó gyengébb, mint a máz; a leginkább ismert és kedvelt anyagok, színben és árban bárki könnyen találhat magának megfelelő terméket
- mázas gres lapok: a gres alap felületére máz réteg kerül; strapabíró termék
- üvegmozaik: hálóra ragasztott, általában 2 x 2 cm-es üveg darabok, íves felületek burkolására is alkalmas; gyorsan kialakítható belőlük a minta, gazdag szín jellemzi őket, arany- és ezüst fóliával kombináltak is kaphatóak; az igazán mutatósak meglehetősen drágák, de találhatunk kedvező árú színeket is
- mázas fehér kerámia lapok: a fehér kerámia hordozó jóval erősebb a vörös kerámiánál; strapabíró burkolatok kerámia mozaik: hálóra ragasztott mázas vagy máz nélküli kerámia darabokból áll; gyorsan kialakítható velük a minta, gazdag szín és formaválaszték jellemzi őket
- terrakotta (Cotto) lapok: agyag lapok; jellegzetes agyagszínűek, vöröses és sárgás változatai kaphatóak, vizes helyiségbe nem ajánlott